Firenze, Pisa..... >> Firenze
A Dom szines márványburkolata és a campanille
Firenze
Firenze sokkal kisebb mint gondoltam, a belvárosban található nevezetességek egy nagyobb sétával hamar bejárhatok- persze ha kivülröl csodáljuk öket. A város a Mediciek idején élte fénykorát és ebböl az idöböl maradt fent a belváros legtöbb hires épülete, temploma. Még belegondolni is merész, hogy ezeken az utcákon sétálgatott Leonardo da Vinci, Michelangelo, Giotto, Ghiberti, de Dante, Galilleo Galillei és az olasz királyok nagy része is.
Dom
Ahogy a legtöbb turista teszi kezdjük talán a Dommal melyet egy kis téren beszoritva találunk a belvárosban, igy nehéz róla teljes képet késziteni. Az épületegyütteshez tartozik még az óratorony azaz Campanille es a keresztelökápolna azaz a Battistero . A város épületeinek nagy része a reneszánsz korban épült, minden utcácska közepkori hangulatot sugall.
A Dom igazi neve egyébként 'La Cattedrale di Santa Maria Fiore' és az 1300as évek elején épült de homlokozatát az 1800as években fejezték be. Brunelleschi épitette az akkori világ legnagyobb Kupoláját, melynek különlegessége hogy fatámaszték nélkül készült, a téglák különbözö méretüek és lentröl felfelé haladva egymást tartják. Természetesen többszáz lépcsöfokot megtéve fel lehet menni egészen a tetejére és az egész várost belátni onnan.
A kupola belsö felén levö freskót Vasari készitette, aki a városban más épületekben is otthagyta kézjegyét. A belsö és külsö burkolatok és a padloburkolat fehér-zöld-rózsaszin toszkán márványból készültek, csakugy mint a Campanille. Ez az óratorony 85 méter magas, Giotto tervezte, és természetesen itt is fel lehet menni a tetejére a lépcsökön.
A Battistero azaz keresztelökápolna egy valószinüleg románkori épületböl alakitották át. Itt keresztelték Dantet is! A leghiresebb része az északi ajtó, melyet 'A paradicsom ajtojá'-nak nevezett el Michelangelo.
A 10 bronz dombormü Bibliai történeteket jelenit meg, alkotója Ghiberti, aki mesterien alkalmazta a térbeliséget. Bár csak a másoltatot találjuk itt, hiszen az eredetit a muzeumban ( Museo dell'Opera del Duomo ) örzik. Ez a Dom mögötti épületben van és többek között megnézhetjük az épitéshez használt gépeket, eszközöket és az eredeti szobrokat.
Dom
Ahogy a legtöbb turista teszi kezdjük talán a Dommal melyet egy kis téren beszoritva találunk a belvárosban, igy nehéz róla teljes képet késziteni. Az épületegyütteshez tartozik még az óratorony azaz Campanille es a keresztelökápolna azaz a Battistero . A város épületeinek nagy része a reneszánsz korban épült, minden utcácska közepkori hangulatot sugall.
A Dom igazi neve egyébként 'La Cattedrale di Santa Maria Fiore' és az 1300as évek elején épült de homlokozatát az 1800as években fejezték be. Brunelleschi
A kupola belsö felén levö freskót Vasari
A Battistero azaz keresztelökápolna egy valószinüleg románkori épületböl alakitották át. Itt keresztelték Dantet is! A leghiresebb része az északi ajtó, melyet 'A paradicsom ajtojá'-nak nevezett el Michelangelo.
A 10 bronz dombormü Bibliai történeteket jelenit meg, alkotója Ghiberti
Boticcelli egyik leghiresebb képe
Uffizi
Elöször én is végig álltam a sort - 2 és fél óra volt hideg szélben, de megérte. Másodszorra a barátnömet kisértem el és nem kellett várnom mert foglaltunk jegyet elöre. Harmadszorra volt a legjobb dolgom, mert idegenvezetö kisért és kijárt nekem az a kegy is, hogy a Vasari folyosón is végigmehettem, ami többnyire zárva volt a nagyközönség elött. Botticelli a kedvencem, és imádom, hogy óriasi (1-3 méter) képeket festett. Na de nézzük a tényeket:
Az épületet az 1500as évek közepén épitették Vasari tervei alapján a Medici család megrendelésére. Neve onnan ered, hogy eredetileg irodák, azaz uffizi voltak benne.
Az U alaku épület elsö emeletén Vasari vasmerevitöket épitett be, mert szinte végig ablakok vannak a belsö részén. Az utolsó Medici Anna Maria Luisa ajándékozta a család magángyüjteményével együtt Firenze városának. Az ùgynevezett Vasari folyosó egy majd 1 km hosszù folyosó, mely egészen a Pitti palotáig vezet - a Ponte Vecchio üzletecskéi felett is - és szintén festmények sora disziti a falat.
A folyosón kaptak helyet a föként az antik római ill. görög szobrok, a termekben pedig a festmények idörendi sorrendben. Szinte lehetetlen lenne felsorolni a leglényegesebb alkotásokat, igy álljon itt egy kisebb képgyüjtemény.
Az egyik elsö reneszánsz kép Piero della Francescátol (7es terem) Aztán Botticelli, akinek Tavasz cimü festménye már a bevezetöben látható, ime egy másik a 13ból: Vénusz születése
Aztán egy Leonardo Da Vinci kép, vagy Michelangelo egy képe (25ös terem, Egy kép Raffaellótól ( 26os terem), Tizianot se felejtsük el (28as terem).
Van meg Rembrandt, Caravaggio, Rubens, Van Dyck, Durer ....
A jegyárakrol, foglalásrol, nyitvatatrásrol több firenzei muzeumrol is olvashatsz az Utazoknak menüpontban a muzeumok sorbanállás nélkül cimszo alatt!!!
Elöször én is végig álltam a sort - 2 és fél óra volt hideg szélben, de megérte. Másodszorra a barátnömet kisértem el és nem kellett várnom mert foglaltunk jegyet elöre. Harmadszorra volt a legjobb dolgom, mert idegenvezetö kisért és kijárt nekem az a kegy is, hogy a Vasari folyosón is végigmehettem, ami többnyire zárva volt a nagyközönség elött. Botticelli a kedvencem, és imádom, hogy óriasi (1-3 méter) képeket festett. Na de nézzük a tényeket:
Az épületet az 1500as évek közepén épitették Vasari tervei alapján a Medici család megrendelésére. Neve onnan ered, hogy eredetileg irodák, azaz uffizi voltak benne.
Az U alaku épület elsö emeletén Vasari vasmerevitöket épitett be, mert szinte végig ablakok vannak a belsö részén. Az utolsó Medici Anna Maria Luisa ajándékozta a család magángyüjteményével együtt Firenze városának. Az ùgynevezett Vasari folyosó egy majd 1 km hosszù folyosó, mely egészen a Pitti palotáig vezet - a Ponte Vecchio üzletecskéi felett is - és szintén festmények sora disziti a falat.
A folyosón kaptak helyet a föként az antik római ill. görög szobrok, a termekben pedig a festmények idörendi sorrendben. Szinte lehetetlen lenne felsorolni a leglényegesebb alkotásokat, igy álljon itt egy kisebb képgyüjtemény.
Az egyik elsö reneszánsz kép Piero della Francescátol (7es terem) Aztán Botticelli, akinek Tavasz cimü festménye már a bevezetöben látható, ime egy másik a 13ból: Vénusz születése
Aztán egy Leonardo Da Vinci kép, vagy Michelangelo egy képe (25ös terem, Egy kép Raffaellótól ( 26os terem), Tizianot se felejtsük el (28as terem).
Van meg Rembrandt, Caravaggio, Rubens, Van Dyck, Durer ....
A jegyárakrol, foglalásrol, nyitvatatrásrol több firenzei muzeumrol is olvashatsz az Utazoknak menüpontban a muzeumok sorbanállás nélkül cimszo alatt!!!
A Palazzo Vecchio homlokzata
A turisták által leginkább látogatott tér a Piazza Signoria, hiszen itt található Michelangelo Dávid szobra (illetve annak másolata) és még rengeteg más szobor. A várépületre hasonlitó Palazzo Vecchiojellegzetes tornya magasan a város felé emelkedik.
A tér egy igazi szabadtéri galéria mely a város egész történetét bemutatja. A legszembetünöbb a Neptunusz kut, mely fehér Carrarai márványból készült, bronz szobrait a flamand származásu Giambologna készitette. Balra esik egy másik alkotása, a Medici családbol I Cosimo toszkán nagyherceg lovasszobra. A Palazzo Vecchio sarkán láthato Donatello oroszlánszobrának másolata, a bejáratánál pedig a Michelangelo hires ‘David’ja (másolat) és Bandinelli ‘Herkulész és Cacus’ szobra. Jobbra a Loggia árkádjai alatt van pl. a hires firenzei aranymüves Cellini bronz Perzeusza és ‘A szabin nök elrablása’ nevü ujabb Giambologna szobor .
Itt zajlottak a város legfontosabb eseményei, mint pl. az 1330as felkelés, a Mediciek megerösödését mutato ünnepségek. Itt végezték ki az 1478as összesesküvés résztvevöit majd a gyilkosok testét a palota ablakaibol logatták ki. Savonarola dominikánus barátot is itt akasztották fel és égették el, miután heteken át kinozták a palotában.
A Palazzo Vecchio épületének jellegzetessége az asszimetrikusan elhelyezett 94 méter magas torony, melyet Arnolfo tervezett, és harangja jelezte a veszélyt és hivta közgyülésre a polgárokat. A homlokozaton a felsö kiugro rész alatti boltivecskékben láthato sok firenzei cimer.
Az akkor még Palazzo della Signoriának nevezett épület belsejének nagy részét Vasari épitette ujjá mikor I Cosimo nagyherceg ideköltözött. Aztán akkor kezdték el Palazzo Vecchionak (régi palota) hivni, mikor a Mediciek átköltöztek a Palazzo Pittibe. Az belsö udvar közepén Verocchio szárnyas putto szobrának másolat áll egy szökökut diszeként, az árkádok alatt osztrák városok látképei láthatok (mert egy osztrák hercegnöt vett el Cosimo fia). Az eslö emeleten található a legnagyobb terem az ’ötszázak terme’, melyben a Mediciek elüzése után a városi köztársaság idején gyüléseztek. Aztán mikor visszatértek megbizták Vasarit az ujjáépitéssel, aki 18 méter magasra emelte a mennyezetet és az egész falat és mennyezetet I Cosimo tetteit megjelenitö jelenetekkel festette tele. Igy sajnos elveszett az a 2 óriási freskó, amelyet Michelangelo és Leonardo készitett pár évtizeddel elötte, hogy összemérjék tehetségüket. A falak mentén található szobrokat Vincezo de Rossi készitette, kivéve a Gyözelem Géniusz nevüt, ami Michelangelo alkotása (eredetileg II. Gyula pápa sirjára készitette, de a mester unokája aztán I. Cosimonak ajándékozta).
A következö szinten találhatók az elemek lakosztályai, melyeket Vasari festett tele a viz, föld, tüz és levegö allegorikus képeivel. Ezek mind Eleonora nagyhercegnö, I Cosimo feleségének szobái voltak, melyek közül kiemelkedik a Fogadóterem, ahol a mennyezeten Camillo történeteit ábrázolják manierista stilusban. Sok szobának a falán szintén Eleonora kérésére hires nö figurák történetei boritanak (pl. Penelope). A leghiresebb mégis a Liliomos terem, melynek falát Firenze szimboluma, a liliom boritja be,és ahol elhelyezték Donatello eredetileg kinti szobrát, a ’Judit és Holofernész’t. A ruhatárnak nevezett teremben a faragott szekrények ajtajain 53 térképet láthatunk felfestve, ezért sokan térképek szobájának hivják. Ezen a szinten található Verocchio Puttojának eredetije, melyet a lenti udvarbol hoztak ide. Még ma is a politikai élet központja a XIV. századtol.
Pitti Palota
A Mediciek kissé katonai hangulatù palotája az Arno tùloldalán áll egy óriási kerttel együtt (Boboli ). Jelenleg több mùzeum is található benne, de érdemes végigjárni az egész épületegyüttest kivülröl is.
A Pitti palota az Arno tuloldalán található, ahol leginkább kis boltocskák, antikvariumok vannak a szük utcácskákban, kivéve a via Maggio palazzoit. Itt van pl.Bianca Cappello gyönyörüen dekorált háza is – ö volt I Francesco nagyherceg szeretöje. De a folyó ezen oldalán van a Santo Spirito templom, és a Santa Maria del Carmine templom is a Brancacci kápolnával. Kissé feljebb a domb tetején a zöldbe ágyazott titokzatos villák között halad az ut a Michelangelo térre, ahonnan fantasztikus kilátás nyilik az egész városra.
Térjünk rá azonban a lényegre, a Pitti palotára és a Boboli kertre. A legenda szerint az épületet Luca Pitti bankár kezdte el épitetni mert tul akarta szárnyalni a Mediciek palotáját. Brunelleschi tervei alapján 1458ban el is kezdödött az épitkezés, de a bankár közben tönkrement, és igy hosszu idöre leálltak, mignem a Medici család vette meg 1549ben. Kibövitették a két oldalszárnnyal, és egészen 1743ig, a dinasztia kihalásáig ez volt a rezidenciájuk, majd a Lotharingok, késöbb az olasz királyi család a Savoják birtokolták. (Ma állami tulajdon). Ma több muzeum is helyett kapott a 205 méter hosszu épületben: a volt lakosztályok (Appartamenti Reali), a palota képtár (Galleria Palatina), az ezüstmuzeum (Museo degli Argenti) és a modern müvészetek muzeuma (Museo di Arte Moderna), korabeli ruhamuseum (Galleria del Costume) stb. Az épületet a Vasari folyoso köti össze az Uffizi muzeummal, egy több, mint egy kilométeres zárt folyoso, ami a Ponte Vecchio tetején és egy templom oldalában vezet az utcaszint felett.
Az épület homlokzata elég egyszerü, diszitések nélküli, csak a sok ablak oldja egy kicsit a komolyságát, és az elötte levö tér, ahol sok turista megpihen. A bejárat egy belsö udvarra vezet, ahonnan a különbözö muzeumokba illetve a kertbe juthatunk, de van egy kávézo és kis boltocska is. A kertböl látszik az épület hátso része is, itt középen egy zárt téren áll a Fontana del Carciofo (articsoka szökökut), aminek disze egy bronz articsoka (Francesco Susini, 1641).
Királyi lakosztályok:
A palota a föbejárata felett találhato, a XVII. században készült, falait különbözö firenzei müvészek freskoi diszitik. A Mediciek távozása után Lotheringek a XVIII század végén teljesen felujitották öket neoklasszikus stilusban. A termek pompásan vannak berendezve és diszitve; a mennyezet aranyozott és fehér stukkoval diszitett, szokatlan mintákkal, mint például a papagáj terem, ahol a falakat rózsaszin papagálymintás anyag boritja. Mikor Firenze lett Olaszország fövárosa (1865-71) a Savoiai családbol II. Emanuel király reprezentácios lakosztályokká alakitotta ezt a részt. Különösen szép a Sala delle Nicchie (Fali fülkés terem), de van itt ebédlöterem, trónterem, bálterem.
Sok értékes tárgy is találhato itt, mint pl. értékes kinai és japán vázák, csillárok, Savoiai cimeres baldachin és festmények.
Palota Galeria:
Egy fantasztikusan gazdag gyüjteményt láthatunk itt, föleg barokk és reneszánsz festményeket. Nem idörendi sorrendben, hanem egyszerüen a Mediciek kivánsága szerint sorakoznak az alkotások. Az elsö 5 terem mennyezete freskokkal diszitett, melyet Pitero da Cortona kezdett 1641ben, majd Ciro Ferri folytatta. A allegorikus téma elmeséli, hogy hogyan tanul egy herceg az istenektöl, megjelenik minerva, Venere, Apollo, Marte, Giove és Saturnusz. A többi terem privát lakosztály volt eredetileg, köztük pl Napoleon fürdöje, amit ö ugyan soha sem használt. Bár a Mediciek gyüjteményének nagy része az Uffiziba került, maradt itt azért Botticelli, Raffello, Filippo Lippi, Perugino, Tiziano, Tintoretto, Caravaggio Rubens és Van Dyck festmény is.
Ezüstmuzeum:
A földszinten és félemeleten találhato a muzeum, a Mediciek nyári lakosztályában. Nem csak ezüst tárgyakat állitottak itt ki, van romai üveg, kristály, elefántcsont, szönyegek, arany, és értékes kövekböl készültek is. Különösen Lorenzo il Magnifico romai, bizánci és firenzei vázái szépek, mert mindegyik egyedi, aprolékos diszitésü. Vannak márványbol és ékkövekböl készült mozaikok, és a Medici család tagjai ábrázoló képek is.
Modern Müvészetek Galériája:
A festmények az 1784-1924g terjedö idöszakbol származnak, nagy részüket a Lotheringek vásárolták a palota diszitéseként. Más állami kincseket is elhelyeztek itt, privát gyüjteményekböl felajánlott darabokat. Neoklasszikus és romantikus stilusu festmények vannak itt, XIX századi mesterektöl. Érdekesek a ’foltos’nak nevezett technikával készült képek, melyek ahol szinfoltokkal probálták visszaadni a toszkán nap árnyalatait.
Ruhamuzeum:
Az 1983ban megnyilt kiállitás a XVIII század végétöl az 1920as évekig követi a divat változását. A termek egy részét egy 1911es leirás alapján restaurálták eredeti formában.
Boboli kert:
Egy fantasztikus kert, árnyas sétányokkal, különleges növényekkel, tavacskákkal és szökökutakkal.
A jegyárakrol, foglalásrol, nyitvatatrásrol több firenzei muzeumrol is olvashatsz az Utazoknak menüpontban a muzeumok sorbanállás nélkül cimszo alatt!!!
A tér egy igazi szabadtéri galéria mely a város egész történetét bemutatja. A legszembetünöbb a Neptunusz kut, mely fehér Carrarai márványból készült, bronz szobrait a flamand származásu Giambologna készitette. Balra esik egy másik alkotása, a Medici családbol I Cosimo toszkán nagyherceg lovasszobra. A Palazzo Vecchio sarkán láthato Donatello oroszlánszobrának másolata, a bejáratánál pedig a Michelangelo hires ‘David’ja (másolat) és Bandinelli ‘Herkulész és Cacus’ szobra. Jobbra a Loggia árkádjai alatt van pl. a hires firenzei aranymüves Cellini bronz Perzeusza és ‘A szabin nök elrablása’ nevü ujabb Giambologna szobor .
Itt zajlottak a város legfontosabb eseményei, mint pl. az 1330as felkelés, a Mediciek megerösödését mutato ünnepségek. Itt végezték ki az 1478as összesesküvés résztvevöit majd a gyilkosok testét a palota ablakaibol logatták ki. Savonarola dominikánus barátot is itt akasztották fel és égették el, miután heteken át kinozták a palotában.
A Palazzo Vecchio épületének jellegzetessége az asszimetrikusan elhelyezett 94 méter magas torony, melyet Arnolfo tervezett, és harangja jelezte a veszélyt és hivta közgyülésre a polgárokat. A homlokozaton a felsö kiugro rész alatti boltivecskékben láthato sok firenzei cimer.
Az akkor még Palazzo della Signoriának nevezett épület belsejének nagy részét Vasari épitette ujjá mikor I Cosimo nagyherceg ideköltözött. Aztán akkor kezdték el Palazzo Vecchionak (régi palota) hivni, mikor a Mediciek átköltöztek a Palazzo Pittibe. Az belsö udvar közepén Verocchio szárnyas putto szobrának másolat áll egy szökökut diszeként, az árkádok alatt osztrák városok látképei láthatok (mert egy osztrák hercegnöt vett el Cosimo fia). Az eslö emeleten található a legnagyobb terem az ’ötszázak terme’, melyben a Mediciek elüzése után a városi köztársaság idején gyüléseztek. Aztán mikor visszatértek megbizták Vasarit az ujjáépitéssel, aki 18 méter magasra emelte a mennyezetet és az egész falat és mennyezetet I Cosimo tetteit megjelenitö jelenetekkel festette tele. Igy sajnos elveszett az a 2 óriási freskó, amelyet Michelangelo és Leonardo készitett pár évtizeddel elötte, hogy összemérjék tehetségüket. A falak mentén található szobrokat Vincezo de Rossi készitette, kivéve a Gyözelem Géniusz nevüt, ami Michelangelo alkotása (eredetileg II. Gyula pápa sirjára készitette, de a mester unokája aztán I. Cosimonak ajándékozta).
A következö szinten találhatók az elemek lakosztályai, melyeket Vasari festett tele a viz, föld, tüz és levegö allegorikus képeivel. Ezek mind Eleonora nagyhercegnö, I Cosimo feleségének szobái voltak, melyek közül kiemelkedik a Fogadóterem, ahol a mennyezeten Camillo történeteit ábrázolják manierista stilusban. Sok szobának a falán szintén Eleonora kérésére hires nö figurák történetei boritanak (pl. Penelope). A leghiresebb mégis a Liliomos terem, melynek falát Firenze szimboluma, a liliom boritja be,és ahol elhelyezték Donatello eredetileg kinti szobrát, a ’Judit és Holofernész’t. A ruhatárnak nevezett teremben a faragott szekrények ajtajain 53 térképet láthatunk felfestve, ezért sokan térképek szobájának hivják. Ezen a szinten található Verocchio Puttojának eredetije, melyet a lenti udvarbol hoztak ide. Még ma is a politikai élet központja a XIV. századtol.
Pitti Palota
A Mediciek kissé katonai hangulatù palotája az Arno tùloldalán áll egy óriási kerttel együtt (Boboli ). Jelenleg több mùzeum is található benne, de érdemes végigjárni az egész épületegyüttest kivülröl is.
A Pitti palota az Arno tuloldalán található, ahol leginkább kis boltocskák, antikvariumok vannak a szük utcácskákban, kivéve a via Maggio palazzoit. Itt van pl.Bianca Cappello gyönyörüen dekorált háza is – ö volt I Francesco nagyherceg szeretöje. De a folyó ezen oldalán van a Santo Spirito templom, és a Santa Maria del Carmine templom is a Brancacci kápolnával. Kissé feljebb a domb tetején a zöldbe ágyazott titokzatos villák között halad az ut a Michelangelo térre, ahonnan fantasztikus kilátás nyilik az egész városra.
Térjünk rá azonban a lényegre, a Pitti palotára és a Boboli kertre. A legenda szerint az épületet Luca Pitti bankár kezdte el épitetni mert tul akarta szárnyalni a Mediciek palotáját. Brunelleschi tervei alapján 1458ban el is kezdödött az épitkezés, de a bankár közben tönkrement, és igy hosszu idöre leálltak, mignem a Medici család vette meg 1549ben. Kibövitették a két oldalszárnnyal, és egészen 1743ig, a dinasztia kihalásáig ez volt a rezidenciájuk, majd a Lotharingok, késöbb az olasz királyi család a Savoják birtokolták. (Ma állami tulajdon). Ma több muzeum is helyett kapott a 205 méter hosszu épületben: a volt lakosztályok (Appartamenti Reali), a palota képtár (Galleria Palatina), az ezüstmuzeum (Museo degli Argenti) és a modern müvészetek muzeuma (Museo di Arte Moderna), korabeli ruhamuseum (Galleria del Costume) stb. Az épületet a Vasari folyoso köti össze az Uffizi muzeummal, egy több, mint egy kilométeres zárt folyoso, ami a Ponte Vecchio tetején és egy templom oldalában vezet az utcaszint felett.
Az épület homlokzata elég egyszerü, diszitések nélküli, csak a sok ablak oldja egy kicsit a komolyságát, és az elötte levö tér, ahol sok turista megpihen. A bejárat egy belsö udvarra vezet, ahonnan a különbözö muzeumokba illetve a kertbe juthatunk, de van egy kávézo és kis boltocska is. A kertböl látszik az épület hátso része is, itt középen egy zárt téren áll a Fontana del Carciofo (articsoka szökökut), aminek disze egy bronz articsoka (Francesco Susini, 1641).
Királyi lakosztályok:
A palota a föbejárata felett találhato, a XVII. században készült, falait különbözö firenzei müvészek freskoi diszitik. A Mediciek távozása után Lotheringek a XVIII század végén teljesen felujitották öket neoklasszikus stilusban. A termek pompásan vannak berendezve és diszitve; a mennyezet aranyozott és fehér stukkoval diszitett, szokatlan mintákkal, mint például a papagáj terem, ahol a falakat rózsaszin papagálymintás anyag boritja. Mikor Firenze lett Olaszország fövárosa (1865-71) a Savoiai családbol II. Emanuel király reprezentácios lakosztályokká alakitotta ezt a részt. Különösen szép a Sala delle Nicchie (Fali fülkés terem), de van itt ebédlöterem, trónterem, bálterem.
Sok értékes tárgy is találhato itt, mint pl. értékes kinai és japán vázák, csillárok, Savoiai cimeres baldachin és festmények.
Palota Galeria:
Egy fantasztikusan gazdag gyüjteményt láthatunk itt, föleg barokk és reneszánsz festményeket. Nem idörendi sorrendben, hanem egyszerüen a Mediciek kivánsága szerint sorakoznak az alkotások. Az elsö 5 terem mennyezete freskokkal diszitett, melyet Pitero da Cortona kezdett 1641ben, majd Ciro Ferri folytatta. A allegorikus téma elmeséli, hogy hogyan tanul egy herceg az istenektöl, megjelenik minerva, Venere, Apollo, Marte, Giove és Saturnusz. A többi terem privát lakosztály volt eredetileg, köztük pl Napoleon fürdöje, amit ö ugyan soha sem használt. Bár a Mediciek gyüjteményének nagy része az Uffiziba került, maradt itt azért Botticelli, Raffello, Filippo Lippi, Perugino, Tiziano, Tintoretto, Caravaggio Rubens és Van Dyck festmény is.
Ezüstmuzeum:
A földszinten és félemeleten találhato a muzeum, a Mediciek nyári lakosztályában. Nem csak ezüst tárgyakat állitottak itt ki, van romai üveg, kristály, elefántcsont, szönyegek, arany, és értékes kövekböl készültek is. Különösen Lorenzo il Magnifico romai, bizánci és firenzei vázái szépek, mert mindegyik egyedi, aprolékos diszitésü. Vannak márványbol és ékkövekböl készült mozaikok, és a Medici család tagjai ábrázoló képek is.
Modern Müvészetek Galériája:
A festmények az 1784-1924g terjedö idöszakbol származnak, nagy részüket a Lotheringek vásárolták a palota diszitéseként. Más állami kincseket is elhelyeztek itt, privát gyüjteményekböl felajánlott darabokat. Neoklasszikus és romantikus stilusu festmények vannak itt, XIX századi mesterektöl. Érdekesek a ’foltos’nak nevezett technikával készült képek, melyek ahol szinfoltokkal probálták visszaadni a toszkán nap árnyalatait.
Ruhamuzeum:
Az 1983ban megnyilt kiállitás a XVIII század végétöl az 1920as évekig követi a divat változását. A termek egy részét egy 1911es leirás alapján restaurálták eredeti formában.
Boboli kert:
Egy fantasztikus kert, árnyas sétányokkal, különleges növényekkel, tavacskákkal és szökökutakkal.
A jegyárakrol, foglalásrol, nyitvatatrásrol több firenzei muzeumrol is olvashatsz az Utazoknak menüpontban a muzeumok sorbanállás nélkül cimszo alatt!!!
Az itt megtalálhato leirások a www.gportal.hu/toszkana weboldalról származnak.
Kapcsolódó cikkek:Farkasok garázdálkodnak Firenzénél
Olasz nagyvárosok
Muzeumok sorbanállás nélkül
Sienárol
Kapcsolódó fórumtémák:Warning: mysql_fetch_array(): supplied argument is not a valid MySQL result resource in /home/abbcenter/webcom/show_weboldal_cikk.php on line 93
Warning: mysql_fetch_array(): supplied argument is not a valid MySQL result resource in /home/abbcenter/webcom/show_weboldal_cikk.php on line 93
Warning: mysql_fetch_array(): supplied argument is not a valid MySQL result resource in /home/abbcenter/webcom/show_weboldal_cikk.php on line 93
Warning: mysql_fetch_array(): supplied argument is not a valid MySQL result resource in /home/abbcenter/webcom/show_weboldal_cikk.php on line 93
Warning: mysql_fetch_array(): supplied argument is not a valid MySQL result resource in /home/abbcenter/webcom/show_weboldal_cikk.php on line 93
